Fenntartható, tervszerű és etikus – a vadgazdálkodásnak megvannak a maga kritériumai, ez pedig erkölcsi és anyagi felelősséggel is jár. A vadállomány megőrzése és adott esetben ritkítása mind ugyanazt a célt szolgálja: a vadállomány egyensúlyban tartását. A vadgazdálkodásban pedig kiemelt szerep jut a vadászoknak.
Egy-egy faj egyedszámát például fel lehet duzzasztani etetéssel, búvóhelyek létesítésével, ha pedig az egyensúly fenntartása érdekében bizonyos fajok ritkítására van szükség, akkor kilövési kvótákat állapítanak meg.
Hazánkban egyébként pár évtizede még az apróvadak voltak túlsúlyban: fácán, nyúl, fogoly, vízimadarak. A számuk azonban a nagyüzemi mezőgazdaság elterjedése és egyéb tényezők miatt jelentősen lecsökkent, most a nagyvadak vannak túlsúlyban. Ide tartozik a gím- és dámszarvas, az őz, a muflon, a vaddisznó.
Ezek az állatok egyre több problémát okoznak, hisz veszélyeztetik az ember által megművelt területeket. A kulcs itt is az egyensúly, ez pedig a vadgazdálkodás feladata.
A vadászat része az egyensúlynak
A vadászat tehát nemcsak hobbi, sport, hanem fontos része ennek az egyensúlynak. Vadászni azonban nem lehet engedély nélkül, ehhez pedig szükség van a vadásztanfolyam elvégzésére és a hivatalos vizsgán való részvételre. A vadászképzés során olyan dolgokkal ismerkednek meg a hallgatók, mint a fegyverismeret, hisz fontos, hogy biztonságosan tudják kezelni a fegyvereket a vadászok és hogy tudjanak is lőni.
Mindemellett fontos a balesetvédelem is, az elsősegélynyújtás képessége. Azzal is tisztába kerülnek, hogy melyek a vadászható vadak és melyek azok, amik védettek. A vadgazdálkodás, a természetvédelem, a vadászati hagyományok és a kultúra megismerése szintén része a tanfolyamnak.
A tanulók a vadászati igazgatás rendszerével, a jogi rendelkezésekkel és a jogszabálysértések szankciórendszerével is megismerkednek. Az elméleti képzés 70, míg a gyakorlati 30 óra, a tanfolyam végén államilag elismert tanúsítványt kapnak a hallgatók és ennek birtokában már egyénileg lehet vadászvizsgára jelentkezni.
