Amikor valaki elhatározza, hogy belevág a diétába, az első napokban gyakran a lelkesedés és az elszántság viszi előre. Új étrend, új célok, új életmód! Minden friss és motiváló, hiszen előttünk lebeg a cél, és persze még minden újdonság. Azonban az első két hét sokszor tartogat meglepetéseket is, melyekre nem számítunk.
Mivel a szervezet ilyenkor alkalmazkodik, a test valahogyan reagál, és persze közben a pszichés oldal is próbára van téve. De mit érdemes tudni erről az időszakról, hogy ne érjen minket váratlanul? És persze mit tehetünk, hogy ne adjuk fel már itt, ebben a kezdeti szakaszban?
Az első napok: a változás kezdete
Az első napokban mi még lelkesek vagyunk, a szervezetünk pedig ilyenkor kezdi el az átállást. Az étrendváltás elején a szervezet elkezd figyelni az új helyzetre, vagyis arra, hogy más ételeket fogyasztunk, máskor, esetleg más mennyiségben. Ha valaki korábban több finomított szénhidrátot, cukrot vagy feldolgozott ételt fogyasztott, most előfordulhat, hogy fáradékonyabbnak, ingerlékenyebbnek érzi magát, sőt, akár éhesebbnek is. Ez persze egy természetes reakció a szervezet részéről.
A test ilyenkor újrahangolja az anyagcserét, miközben megszokja a megváltozott energiaszinteket is.
Sokan úgy tapasztalják, hogy az első pár napban gyorsabban csökken a testsúly, aminek nagyon meg is örülnek, viszont ez többnyire inkább csak vízveszteség, nem pedig valódi zsírégetés. Ugyanakkor a kezdeti súlyvesztés igen motiváló tud lenni, hogy folytassuk, amit elkezdtünk.
A második hét: a szervezet alkalmazkodik
A kezdeti lendület után sok már a második héten azt érzik, hogy jobban vannak. Nő az energiaszint, hiszen a test elkezdi megszokni az új étrendet, és a vércukorszint is stabilabbá válhat. Ilyenkor már el tudunk kezdeni érdemben is figyelni a testünk jelzéseire, például, hogy mikor vagyunk valóban éhesek, és mikor csak megszokásból szeretnénk enni?
A tudatos étkezés ebben a szakaszban már könnyebben tartható, de fontos, hogy ne essünk át a ló túloldalára. Sokan esnek abban a hibába, hogy minden megvonnak maguktól, pedig ez sem feltétlen jó.
